A meditációnak sok áldásos hatása van, ha valaki rendszeresen gyakorolja. Itt most nem arra kell gondolni, hogy napi három-négy órát mindenféle kitekeredett pozícióban ülve kell kiüresíteni a buksink minden gondolatát, bár ha ez megy akkor meg kell említsem ritka szerencsés alkat vagy, vagy rengeteg gyakorlás áll már mögötted. :)

A meditációra többek közt úgy is gondolhatunk, mint egy kapura, mely megnyitja az önmagunk felé vezető utat. Képzeld el, hogy a mindennapi rohanás mellett, meg tudod találni azt a nyugvó pontot, mely igazi biztonsággal és harmóniával tölt el, és ehhez semmi másra nincs is szükséged, csak arra, hogy időt adj magadnak a pihenésre. A pihenés által pedig az elménk olyan helyekre tud elkalauzolni, melyekről ez idáig nem is sejtettük, hogy bennünk vannak. A meditációnak napjainkban rengeteg fajtája van, és mindenki meg tudja számára találni a megfelelő formátumot, a lényeg tényleg a rendszerességen van. Hiszen biciklizni se úgy tanul meg az ember, hogy egyszer felül és onnantól már tud is, hanem gyakorol, míg eléri a számára kívánt eredményt, ami azt hiszem a példám esetében a folyamatos haladást eredményezi. :)

Fontos, hogy a lelkiállapotod megfelelő legyen a meditáláshoz, és ne dühtől/negatív érzelmektől vezérelve ülj le ellazulni - bár tény, hogy van amikor már a meditáció képességével meg tudjuk nyugtatni magunkat, viszont ehhez is az kell, hogy gyakoroljunk. 

A meditálásod során hangolódj önmagadra, a legkönnyebben ezt a légzésed megfigyelésével érheted el. Amikor kellőképpen sikerült fókuszálnod lassan engedd el a légzés megfigyelését, és kezd ellazítani a fizikai tested, haladj lentről felfelé, vagy fentről lefelé testrészről testrészre. Ahol nagyobb feszültséget érzel ott időzz el és képzeleted segítségével lélegezd át az adott területet - ez annyit tesz, hogy pl a nyaki részt feszültnek érzed, akkor figyelmedet oda irányítva egy mély lélegzettel gondolati síkon eltávolítod a feszültséget. Ezt akár többször is ismételheted. 

Amikor végig haladtál a teljes testeden pihenj meg és add át magad a pillanatnak, figyelj magadra! :)

Ha szeretnéd kipróbálni a meditáció közösségi erejét várlak 2017.10.20-án pénteken este 18-tól, hogy együtt éljük meg a pillanatot! 

Szép napot,

Vera

 Azt hiszem a gyakoriságán a blognak még dolgoznom kell, viszont a megfelelő témát abszolúte megtaláltam azt hiszem ez idő alatt. A múltkor említettem, hogy mennyire fontos a jógában, hogy összhangban legyen a légzésünk a mozgásunkkal. Ezért úgy gondolom, hogy megérdemel egy bejegyzést vagy akár többet is a téma.

 Talán most vágjunk is bele a közepébe. A légzés megfigyelésével kezdjük, nagyon fontos, hogy ne megváltoztatni, csak megfigyelni akarjuk azt.Elhelyezkedünk egy kényelmes ülő pozícióban, amely akár széken is lehet, amennyiben a gerincünket egyenesen tudjuk tartani. Hiszen görnyedt háttal, beesett mellkassal nem lehet teljesen átlélegezni a testünket. Ha becsukjuk a szemünket az az ellazulásban is segít és a légzésre való összpontosítást is erősíti. Nálam ez úgy zajlik ,hogy leülök törökülésbe, kezeimet könnyedén a combomra helyezem felfelé fordított tenyérrel. Mély levegőt veszek és lehunyom a szemem, majd figyelem a légzésem. Figyelem ahogyan beáramlik a levegő tüdőmbe és friss energiával tölti fel a sejtjeimet. Megfigyelem a pillanatot, mely a lélegzetem be és kiáramlása közti csönd, majd kiáramlik a levegő és ez által felszabadít, és ismét következik a lélegzetvétel előtti csend. Igyekszem elmélyülni ezekben a pillanatokban.

Így maradok, amíg jól esik és csak lélegzem...

Amikor képesek vagyunk elég ideig a lélegzetünkre koncentrálni leomlik egy fal bennünk, ami a belső hangunk és közénk állt. Ilyenkor képesek vagyunk tisztábban látni önmagunkat és az életünket. És ekkor már el is érkeztünk a ponthoz, hogy meditálunk... de térjünk még vissza a légzéshez, hisz mint említettem ez számomra az egyik alapkő. 

 Mivel sokáig küzdöttem az asztmával - aztán rájöttem, hogy nem küzdeni, hanem elengedni kell :) - a légzés számomra nem annyira egyszerű, mint az a legtöbb ember számára. A levegővétel még könnyen megy, viszont az elhasznált levegő kiáramoltatásával meggyűlt már nem egyszer a bajom. Fontos tudni, hogy a tüdő illetve a légzőszervi megbetegedések mögött nagyon gyakran olyan lelki okok állnak, melyeket nem tudunk vagy nem akarunk elengedni, sőt sokszor magunkba zárjuk és ezzel okozzuk a bajt. Így a helyes légzéssel bátran mondhatom, hogy az egészségünkért is teszünk. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a légzés három fő típusával és használjuk is őket megfelelően. Mert mindennek megvan a maga helye és ideje így a légzésünk milyenségének is. 

- Tüdőcsúcsban való légzés, ebben az esetben a tüdő felső részébe lélegzünk csak - régi kosztümös filmeknél      jól megfigyelhető a hölgyeknél ez a típusú levegő áramoltatás. Ez a légzés izgatottság, félelem, légszomj            hatására alakul ki, ebből kifolyólag nem tesz jót, ha csak ide lélegzünk hosszabb ideig, könnyen szédüléshez      vezet. Viszont van néhány fizikai gyakorlat, amikor segít ez a légzés, de csak rövid ideig.

   Belégzéskor megfigyelhető, hogy a mellkas felső része és a kulcscsont emelkedik és kilégzésnél ez a rész        süllyed vissza. A légzés megfigyelésénél tedd a kezed a mellkasod felső részére és figyeld meg ahogyan a        tüdőcsúcsba lélegzel, mit érzel? Ha megfigyelted, térj vissza a számodra természetes légzéshez és pihenj          meg benne. 

- Mellkasi légzés esetén a levegő a tüdő középső részébe áramlik. Itt megfigyelhető a bordák megemelkedése,     ekkor a mellkas kitágul. Kilégzéskor pedig visszaállnak a bordák eredeti állapotukba. Ez a légzési forma nagyon   sokunknál megfigyelhető, viszont sajnos ez nem azt jelenti, hogy ez a legjobb számunkra. Amikor feszültek         vagyunk vagy stresszhelyzetbe kerülünk akkor is ez a légzési forma van jelen. Sajnos ez a felületes légzési       forma számos betegségért felelős, mint pl. allergia, felsőlégúti betegségek kialakulása. Ekkor ugyanis                 kevesebb tiszta levegő jut a szervezetünkben, mint hasi légzés esetén. Most figyeljük meg ezt a légzési formát   is, koncentráljunk rá és lélegezzünk a mellkasunkba. Segítségként a bordakosarakra helyezhetjük a                   tenyerünket, ezáltal külsőleg is megtapasztalhatjuk a légzésünket. Figyeld meg milyen érzéseket vált ki               belőled. Majd térj vissza a számodra természetes légzéshez és pihenj meg benne.

- Hasi légzéssel (rekeszizomba történő légzés) áramoltatjuk be a legtöbb levegőt a tüdőbe és ez által a                 sejtjeinkbe. Ez a légzés segíti az egészséges állapotainkat, növeli a tüdő kapacitását, amely ezáltal több             levegőt juttat a véráramba, így segítve a keringést, nyugtat és elmélyíti a légzést. Jó hatással van az                 idegrendszerre is. Viszont sajnos napjainkban, egyre kevesebben használjuk, pedig csecsemőkorban ezt             sajátítjuk el először, aztán az évek múlásával gyakran megfeledkezünk róla. Szerencsére a jóga segítségével     hamar visszahozhatjuk a mindennapjainkba, erre most leírom az én kedvenc gyakorlatom, de emelet számos       más ászana van amely a hasi légzés újbóli kialakítását segíti. 

  Makarászana - Krokodil póz

  1. Hason fekvésből indulunk, emeljük meg egyszerre karjainkat és lábainkat(könyök és térd is egyenes) úgy,           hogy a könyökeink a hátunk mögött közelítsenek és a tenyerek kifelé nézzenek.
  2. Fejünket emeljük fel, és a felső- és alsótestet egyszerre távolítsuk a talajtól. Gondolatban közelítsük a                 fejünket és sarkainkat. Ha már többször végeztük ezt a gyakorlatot, akkor megfigyelhetjük, hogy a                     szeméremcsonton egyensúlyozva lebegünk.
  3. Visszatérünk fekvő helyzetbe, fejünket oldalra fordítjuk és megfigyeljük a gyakorlat hatásait.

 A nyugodt légzés nem csak az egészségünket, de a boldogságunkat is segíti. Azt figyeltem meg, hogy azokon a napokon amikor elvégzem a légzésre való összpontosítást, minden valahogy gördülékenyebben zajlik körülöttem és képes vagyok a pozitív szemléletre, mert van bennem egy fajta belső béke. Bár lehet ez csak a véletlen, de abban nem hiszek, ezért inkább rendszeresen végzem a légzésemben való elmélyülést és ezek a percek boldoggá tesznek. :)

 Ez a blog azért van most születőben, hogy betekintést nyerj az életem egy fontos részébe. Ráébredtem ugyanis, hogy szükségem van a rendszerességhez egyfajta kontrollra. Az én kontrollom most a blogolás lesz.

 Imádom a jógát és képesnek tartom rá, hogy rendszeres gyakorlásával jó irányba terelje a saját és a környezetemben élők életét. Viszont a rohanó hétköznapok azt mutatják, hogy ha csak magam miatt alkalmazom ezt a csodás gyakorlást, akkor hajlamos vagyok kibúvókat találni. Mint például, sok munkám van még, ráadásul a háztartási feladatok sem maradhatnak el..., na majd holnap megcsinálom a gyakorlatsort, miután mindennel végeztem. De az élet a halogatásom kihívásnak veszi és minden egyes nap ad valami új feladatot, ami eltérít a gyakorlástól. Nos, ennek elejét kívánom venni, ezért leírom, hogy érzelmileg, fizikailag hogyan is hatja át és változtatja meg a mindennapjaim egy-egy óra jógázás.

 Akkor most vágjunk is bele a közepébe... :)